Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége 2010. szeptember 4–5-én – immár 8. alkalommal – Oberpullendorf/Felsőpulyán tartotta a „Kufstein” XI. Tanácskozást. Az Érzelem – Tudat – Vállalás, A fennmaradás (szellemi) eszköztára szórványoknak című konferencia a Nyugat-európai országos magyar szervezetek szövetsége (nyeomszsz), Felsőpulya városa és a közép-burgenlandi magyar kultúregyesület társrendezésével zajlott le. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, levélben köszöntötte a Tanácskozást, és üzenetében Kufsteint a rabság, Felsőpulyát a szabadság jelképeként említette.

A Tanácskozás 300 résztvevője, 23 országból érkezve, 15 jeles tudós és gyakorlati szakember előadásait meghallgatva és megvitatva tárgyalt a nemzetpolitika, a nemzeti identitás és kulturális örökség aktuális kérdéseiről, a lelki, szellemi immunitást erősítő összefogás és a nevelés lehetőségeiről, illetve dilemmáiról. Az érték-mérték-minőség elv érvényesítése, az életmód, a szokások, a nemzeti szimbólumok történelmileg alakuló rendeltetését és jelentőségét is elemezték, és megvitatták. A történelmi emlékezet a magyar közösségek sajátosságait valamint kulturális hagyományait jelentősen befolyásolja.

A tanácskozást megelőző napon tartotta éves rendes közgyűlését a NYEOMSZSZ, amelyen megvitatták a szövetség törekvéseit. Ezek főként a magyar állampolgárság egyszerűsített megadásáról és a nemzeti összetartozásról szóló törvényekben testesülnek meg. A résztvevők szorgalmazták, hogy a határon túli magyarság – benne a nyugati magyar szórványok – ügye az alkotmányozás folyamatában és a tervezett felsőházban is szerepeljen.

A felsőpulyai tanácskozás indítványozza, hogy a szórvány magyarok és közösségeik fennmaradását szolgáló szervezeti és intézményrendszer kapjon erőteljesebb támogatást az anyaországtól és a befogadó államoktól. Indokoltnak tartjuk, hogy a Kárpát-medencei Szórványtanácshoz hasonlóan a NYEOMSZSZ, a LAMOSZSZ és az egyes földrészeket hatékonyan összefogó civil szervezetek közreműködésével, javaslataik figyelembevételével hozzák létre a Nyugati Magyar Kontinentális Szórványszervezetek Szövetségét.

A szórványmagyarság jövőbeni léte és kulturális küldetése nagyobb mértékben függ a magyarországi kultúrpolitikától, mint a nemzetállami és multikulturális környezet támogatásától. A befogadó államok és társadalmak esetleges érdektelensége és asszimiliációs ereje miatt a magyar szórványok fennmaradása mindenekelőtt a magyar állam érdeke és felelőssége. Ezért erre a nemzetstratégia alakítóinak és a magyar kultúra irányítóinak különös gondot kell fordítaniuk. Az előadók szerint vannak biztató jelek, mint pl. a közeli Dél-Tirol, ahol a nemzeti kisebbségek identitása, gazdasági érvényesülése, egyenjogúsága, ill. politikai, kulturális autonómiája követendő példa lehet a Kárpát-medence országaiban is. Konferenciánk hozzá kíván járulni a trianoni békediktátum okozta trauma orvoslásához, biztatóbb nemzetstratégia kimunkálásához, amely távlatot kínál nemzetünk számára, s gátat vet a demográfiai eróziónak, mérsékli a folyamatos kivándorlást a Kárpát-medencéből, illetve a magyar szórványok asszimilációját.

A tanácskozás anyagát és szellemi üzenetét a korábbiakhoz hasonlóan könyvben is megjelentetjük, és eljuttatjuk egyrészt az illetékes magyar állami szervekhez, másrészt a nyugati szórványok intézményeihez. A tanácskozás szervezői köszönetet mondanak Felsőpulya városának, ahol már az előremutató együttműködés elindult, valamint a támogató osztrák és magyar intézményeknek. A résztvevők felkérik az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét, hogy folytassa a tanácskozás-sorozatot, s kérik a támogatók közreműködését.

A zárónyilatkozatot a tanácskozás egyhangúlag elfogadta. • Felsőpulya, 2010. szeptember 5.