Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 68-as menekültek hatása az ausztriai

2009.08.04

 

A 68-as menekültek hatása az ausztriai
cseh és szlovák népcsoport fejlődésére

Máshonnan jöttünk” – címmel jelent meg a közelmúltban Marie Brandeis könyve. A német- és cseh nyelvű kötet 40 interjút foglal magába, melyet emigrációban élő csehekkel és szlovákokkal készített a szerző. A beszélgetések különböző sorsokat tárnak fel az olvasó előtt, legyen az menekült nemes, tudós, színművész, zenész vagy vállalkozó. Valamennyien azóta is Ausztriában élnek és dolgoznak. Sokan közülük tagjai azoknak a cseh és szlovák egyesületeknek, melyek nyelvük és hagyományik megörzését tűzték ki célul. E cikk szerzője is egy ilyen menekült cseh család leszármazottja, aki az egyesületek életében felelős munkát végez.

A Prágai Tavasz 1968 augusztusában történt leverésének nem csak Csehszlovákia lakosságára nézve volt széles körű hatása, hanem a cseh és szlovák nép összetételében is jelentős változásokat hozott.

Tízezrek hagyták el csehszlovákiai otthonukat, hogy elkerüljék az úgynevezett „normalizáció”-t; a kritizálókat a munkától való eltiltás, politikai üldözés és elzárás fenyegette. Ausztria átutazó országként szolgált, igaz, hogy néhányan közülük Ausztriában maradtak. 1968 és 1974 között mintegy 12.000 cseh és szlovák kapott menedéket Ausztriában. A menekültek számára nem volt áttekinthető a bécsi cseh és szlovák kisebbség helyzete. Ehhez hozzájárult, hogy a népcsoport demokratikus és egy kommunistabarát csoportra oszlott, mely az egyesületek tevékenységében is megmutatkozott. Legkézenfekvőbb volt saját egyesületeket alapítani. Ezek egyike az Ausztriai Csehek és Szlovákok Kultur Klubja.

Miért nem illeszkedtek a „újak” a már meglevő szerkezetbe?

Ehhez meg kell jegyezni, hogy az akkori egyesületi vezetőket meglepte az új helyzet és az újonnan jöttek és az egyesületi vezetők közötti generációs különbség, mely egymással szembeni meg nem értéshez vezetett. Sokan az újonnan érkezettek közül nem akartak egyesülethez tartozni és érthető módon saját megélhetésük építésére összpontosították figyelmüket.

Az egyesületek vezetőinek negatív magatartása vezetett a már említett egyesület alapításokhoz valamint a „régen itt lakók” és az „újak” elkülönüléséhez. Így jött létre három tábor a népcsoportban. A „Prágabarátok”, a „demokraták” és az „újak”. Mindez a népcsoport fejlődésében súlyos hátrányt jelentett és ahhoz vezetett, hogy a „bécsi csehek és szlovákok” tovább asszimilálódtak és kerülték a népcsoporttal, illetve annak egyesületeivel való kapcsolatot.

Csak az évtizedek múlásával jött létre közeledés és egymás kölcsönös elismerése, melyet az 1989-es események, a kommunizmus Csehszlovákiai bukása pozitívan befolyásolt, de a folyamat máig sem fejeződött be. Mai napig különbséget tesztnek “régi” (a monarchia idején alapított) és „új” (kb. 35 éve alapított) egyesületek között.

Le kell szögezni, hogy a menekültek nagy része nemcsak beilleszkedett az osztrák társadalomba, hanem nagymértékben asszimilálódott is. Sajnos már nem állapítható meg, hogy az asszimilálódás a háztartások szintjén milyen mértékű, de a népcsoport egyesületein és azok rendezvényein látható, hogy a népcsoport-egyesületekbe vezető integrációt csak kevesen találták meg. Sokan csak akkor látogatják a rendezvényeket, ha azok érdeklik őket, de a legtöbbjüknek nincs kapcsolata a népcsoport-egyesülettel. Azokról szólva, akik megtalálták az utat az egyesületekhez elmondhatjuk, hogy integrálódásuk majdnem tökéletes. Sokan közülük az egyesületi vezetés legmagasabb fokáig jutottak (pl. Sokol és Orel Tornaegylet, Omladina Színjátszóegylet, Akadémikusok Egyesülete, Ausztriai Csehek és Szlovákok Kultúrklubja stb.) és ellensúlyozzák a régen betelepültek miatti túlöregedést. Mégis könnyebb dolguk van azoknak, akik nem hangoztatják menekült voltukat.

Ami az 1989 után Ausztriába érkezetteket illeti, más a helyzet. Ezek számára nyitott az egyesületekbe való integrálódás útja, melyet segít az egyesületek elöregedése is. Mégis korlátozott azoknak a száma, akik az egyesületekben tevékenykedni akarnak. Természetesen van néhány kivétel, de a többségnek információra van szüksége és csak a rendezvényeken akar részt venni.

További problémát jelent a hagyományos települések szétesése. A népcsoport tagjainak több mint a fele már nem él Bécsben.

Az csak a jövőben dől el, hogy mit jelent az ausztriai népcsoportokra nézve Csehország és Szlovákia belépése az EU-ba.

Richard Basler

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.