Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ausztriában tanácskoztak a szórványmagyarság képviselői (Kufstein X.)

2008.10.05

Ausztriában tanácskoztak a szórványmagyarság képviselői

Mint közvetlenül érintettek úgy ítéljük meg, hogy saját készítésű beszámoló esetén nehezen lett volna elkerülhető akár a szerénység, akár a szerénytelenség, a szubjektivitás veszélye. Ezen megfontolásból az alábbiakban csekély változtatásoktól eltekintve szlovákiai tudósításra hagyatkozunk. (Szerk.)

(Felvidék.ma • 2008.09.07.) Szeptember 6-7én a burgenlandi Felsőpulyán találkoztak a szórványmagyarság képviselői. A tanácskozás - amelyre 25 országból mintegy 300-an érkeztek – mára a világ magyarságának egyik legfontosabb szellemi műhelyévé nőtte ki magát. Kufsteinben indult a kezdeményezés 1990 őszén, és azóta kétévenként kerül megrendezésre az eszmecsere. Felsőpulya immár hetedik alkalommal adott helyet a találkozónak, a “X. Kufstein” Tanácskozásnak. A tanácskozást megelőző napon, szeptember 5-én tartotta meg a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége vezetőségválasztó közgyűlését (l. a közgyűlés záronyilatkozatát).

A felsőpulyai tanácskozás házigazdája az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége volt, társrendezői a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, a Közép-burgerlandi Magyar Kultúregyesület.

A tanácskozáson az “anyaország” is képviseltette magát - kormányzati és ellenzéki szinten egyaránt: Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, a Fidesz képviselője, Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, az MSZP országgyűlési képviselője, Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi és Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgatóhelyettese.

Köszöntötte a népes magyar küldöttséget Burgenland tartományfőnöke, Hannes Niessl és Rudolf Geissler, Felsőpulya város polgármestere. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy ismét Burgenland magyar gyökerű városában és környékén vendégeskednek a világ magyarságának képviselői.

Deák Ernő ismert történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke bevezető előadásában a “területenkívüliségről”, mint létformáról, a szórványok kialakulásáról és mai helyzetéről értekezett. Arra is figyelmeztetett, hogy gyakoriak az egyoldalú mérlegelések, amikor figyelmen kívül hagyjuk az “idegen” környezetet, miközben a nyugati magyarság életében ténylegessé vált az új környezet domináló hatása, ami egyfajta kettősséghez vezet. “Amennyiben sikerül a kettős kötődés között tartósan egyensúlyt teremtenünk, drámai kapkodás helyett kiegyensúlyozottabban, higgadtabban tudjuk kezelni a helyzetet” – összegezte Deák Ernő a mai nyugati magyarságra leginkább jellemző tényállást.

Amerikából, Ausztráliából és Európából érkeztek előadók, akik a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek.

A latin-amerikai magyar kolóniában ötödik, hatodik generációs magyarok élnek, és még beszélik az anyanyelvüket. Pedig nem volt könnyű fennmaradniuk. „… bár abszolút szabadon élünk és szervezkedhetünk, soha semmilyen segítséget nem kaptunk sehonnan. Ez azt jelenti, hogy az összes szervezetünket saját erőnkből kell fenntartani… Ezek után miért mondom azt, hogy mégis optimistábban látom a jövőt? Azért, mert az utolsó években, talán megértettek minket, talán megvalósul az a támogatás, ami szükséges ahhoz, hogy legalábbis még egy időre megmaradjunk. Múlt év szeptembere óta kapunk folyamatos anyagi támogatást a Miniszterelnöki Hivatalon keresztül az anyaországtól, s ezáltal lehetséges, hogy egyrészt előre tervezhessünk, másrészt oda tudjuk irányítani a segítséget, ahol leginkább szükséges: így pl. elindult a paplak felújítása Caracasban, a Szent László iskola tatarozása Buenos Airesben. A felsorolt sikerek is részben annak köszönhetőek, hogy bár kevés, de olyan támogatást kaptunk, ami meghatározóan segített a kivitelezésükhöz” – mondta előadásában Kunckelné Fényes Ildikó, a Latin Amerikai Magyarok Szövetségének elnöke.

Ausztráliában él a legfiatalabb kolónia. Tagjainak nem könnyű megőrizni magyarságát, mert egymástól óriási távolságokra laknak. „Ez a 60 ezer főnyi magyar szórvány tízszer akkora mértékben járult hozzá Ausztrália fejlődéséhez, mint az ausztrál átlag” – hallhattuk Csapó Endre előadásában, melynek szövegét Bakos István ismertette a konferencia képviselőivel.

Nagy Károly előadásában „küldetéses” magyaroknak nevezte az Egyesült Államokban tevékenykedő emigrációt.

Akad olyan ország, ahol nem büszkék a magyarokra, s egyre türelmetlenebb a többség irántuk. Ilyen beszámolók hangzottak el például Romániából. Vetési László, ismert szórványszakértő konkrét túlélési esélyekről, cselekvési programokról, kárpát-medencei szórványalternatívákról tartott lendületes, nagy sikerű előadást.

A délvidéki Zsoldos Ferenc a szórványmagyar területen szükséges területfejlesztés gazdasági aspektusairól beszélt a hallgatósságnak.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kiemelt jelentőséget tanúsít a szórványsorsban élő magyarság helyzetének, ezt igazolja, hogy a párt országos vezetőségéből hárman is ott voltak a konferencián: Duray Miklós, Ladányi Lajos és Köteles László. A Csemadok, a szülők szövetsége, pedagógusszövetség és más civilszerveztek képviselői is nagy számban jelen voltak. Duray Miklós a nemzetépítésben megkerülhetetlen újszerű eszköz, az informatika szerepéről, a kapcsolatépítésről, információcseréről tartott előadást.

A konferencia résztvevői többször utaltak arra a kezdeményezésre, amelynek a Magyar Koalíció Pártja stratégiai bizottsága és a Zoboralja közhasznú társaság volt a szervezője 2008. május 17-én Alsóbodokon,

Wurst Erzsébet, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének oktatási és kulturális ügyekért felelős elnökségi tagja elmondta, hogy számos oktatási és kulturális programot valósítottak meg a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium és a MEH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának támogatásával.

 

Zárónyilatkozat

Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezésében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Oberpullendorf/Felsőpulya város, valamint a Közép-burgerlandi Magyar Kultúregyesület közreműködésével 2008. szeptember 6–7-én 10. alkalommal rendezték meg a “Kufstein” Tanácskozást, Felsőpulya városában “A felszívódás veszélye – a fennmaradás esélyei (Magyar szórványok Európában, Amerikában, Ausztráliában)” címmel.

A tanácskozáson 25 országból több mint 300 résztvevő jelent meg. Az elhangzott előadásokban és az azokhoz kapcsolódó vitákban megfogalmazódott a Kárpát-medencében és azon kívül, – elsősorban a nyugati világban - élő magyar szórványok iránti felelősségvállalás igénye és szükségessége. A szórványok számos területen a magyarság utolsó bástyáit jelentik. Fennmaradásuk, megerősítésük összmagyar érdek, melyre vonatkozóan konkrét javaslatok hangzottak el.

Ehhez elengedhetetlenül szükséges:

- a magyar állami és kormányzati felelősségvállalás,

- a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozandó intézményesült kapcsolat, melyhez elengedhetetlen a kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése, további fogyásuk mérséklése, illetve megállítása céljából, valamint integrációjuk a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba.

A tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki az Alsóbodokon, 2008. május 17-én elfogadott nyilatkozat tartalmával. Felkérik a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány, a magyar politikai pártok, a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetek vezetőit és tagjait a jelen nyilatkozatban megfogalmazott, az összmagyarság számára elengedhetetlen nemzetpolitikai célkitűzések támogatására.

A Felsőpulyán megrendezett X. “Kufstein” Tanácskozáson jelenlévők felkérik az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét a következő tanácskozás előkészítésére és megrendezésére.

Oberpullendorf / Felsőpulya, 2008. szeptember 7.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.