Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgetés Schmitt Pál köztársasági elnökkel

2011.03.20

A magyar alkotmány őrzője, a magyar demokrácia védelmezője

 

 

 Budai Vár, Sándor-palota, Szent György tér 1. A teret turisták vidám zsibongása tölti be, fényképezőgépek kattognak, éppen az őrségváltás ceremóniája zajlik. Mennyi emléket őriz ez az 1806-ban elkészült klasszicista épület! Itt született Sándor Móric, az „ördöglovas”, 1881-től itt lakott a mindenkori magyar miniszterelnök, elsőként Andrássy Gyula; Horthy Miklós idejében kormányzói székhelyként is szolgált és itt lett lelkiismereti okokból öngyilkos Teleki Pál 1941-ben. A palota Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült. 2002-ben állították helyre, azóta a Köztársasági Elnöki Hivatal otthona.
 Elnök Úr, megkérdezhetem, hogy mivel töltötte az elmúlt napokat?
Tegnap Danilo Türk urat, a Szlovéniai Köztársaság elnökét fogadtam hivatalos látogatáson. Négyszemközti és plenáris tárgyalásokat folytattunk, amíg feleségem és a szlovén államfő felesége hölgyprogramon vett részt, este pedig díszvacsorát adtam vendégeink tiszteletére. Ma délelőtt kitüntetéseket adtam át azoknak, akik október 23-án nem tudtak megjelenni a Parlamentben. Aztán fogadtam Albánia külügyminiszterét, átnéztem a sajtót és a mai postát. Tornyosulnak a meghívók az asztalomon. Tisztában vagyok vele, hogy a köztársasági elnök jelenléte emeli az esemény rangját. Legjobb tudásom szerint igyekszem minél több invitálásra igent mondani, de meg kell találjam a harmóniát igen és nem között.
Most interjút adok Önnek, aztán egyeztetések várnak. Terveim szerint a napot úszással zárom majd. 
Köztársasági elnökként melyek a fő alapelvei?
Mindent elkövetek annak érdekében, hogy a lehető legjobban végezzem a feladatomat. Nem engedek abból, hogy a köztársaság első embereként őrzője legyek a magyar alkotmánynak és védelmezője a magyar demokráciának.
Köztársasági elnökként a gondolkodásom középpontjába a magyar embert állítom. Elnökként az emberek embere szeretnék lenni. Közel kívánok kerülni a magyar emberekhez, úgy akarom őket megszólítani, hogy érezzék, fontosak számomra a gondjaik, a problémáik. A magyar emberek szép beszédjéért, a fiatalok és idősek egészségéért, az oktatásukért és az egész nemzet összetartozásáért dolgozom.
Élsportoló volt, kétszeres párbajtőr olimpiai bajnok, Világkupát nyert 1971-ben, hét világbajnoki érem tulajdonosa. Mit hozott sportolói múltjából a köztársasági elnöki pozíciójába?
A sport egy fiatal számára az életöröm forrása, de megtanulhatja a kapcsolatteremtést, a csapatban való gondolkodást, a szabályok között való eligazodást, egymást, a bíró és az ellenfél tiszteletét. A sport arra is megtanít, hogy méltósággal viseljük el a vereséget, és kellő alázattal éljük meg a győzelmet. Mindenféle sporttevékenység során megtapasztalhatjuk azt, hogy sikert csak nagyon komoly és kemény munkával érhetünk el. Nincsenek véletlenek, nem születik kiváló eredmény, nincs tudás szorgalom, kitartás és sokszor gyötrelmes gyakorlás nélkül.
Nagyon sokat köszönhetek a sportnak: toleranciát, önfegyelmet, akaraterőt, önbizalmat, koncentrációt és a gyors döntésképességét.
Hány nyelven beszél?
Németül, angolul, spanyolul, franciául. Oroszul kevésbé, görögül is megtanultam a konyhanyelvet. A Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem és a pályámon minden előrelépésemet, azon túl, hogy mindig alázattal végeztem a munkámat, a nyelvtudásomnak is köszönhettem. Ahhoz, hogy elérjünk valamit az életben a mai globalizált világunkban nyelveket kell tudni. Ebben sajnos Magyarország nem áll jól, száz emberből csak két tucat beszél valamilyen idegen nyelvet. Mindenkit arra biztatok, hogy tanuljon nyelvet, nyelveket.
Felfogása szerint mi a feladata a köztársasági elnöknek?
Az Alkotmány meghatározza az államfő mozgásterét, de ezen belül szabad vagyok. Az alkotmányosság megőrzése nagy feladat, a nemzet egy személyben történő megjelenítése pedig igazi elnöki kihívás. A demokrácia feletti őrködés „könnyebb”, ebben jól eligazít az Alkotmány. Az országot, a nemzet egységét egy személyben megtestesíteni nem könnyű dolog. Felelősségemet pontosan érzem: minden szavamnak, mondatomnak súlya van.
Megválasztása után és azóta is kapott olyan kritikai észrevételeket, mely szerint túlságosan is a Fideszhez kötődik!
Az Alkotmány alapján az elnök nem része a végrehajtó hatalomnak. Minden hatalmi ágtól,  minden politikai párttól függetlenül őrködik az alkotmányosság és a demokrácia fölött. Elnöki felfogásom szerint azonban mindhárom hatalmi ággal együttműködöm. A Legfelsőbb Bírósággal és az Alkotmánybírósággal is tartom a kapcsolatot, akár személyesen is követem a parlament munkáját. Félévente tevékenységemről tájékoztatom a kormányt, és én is tájékoztatást kérek. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok, egyértelmű felhatalmazás idején inkább az egyensúly megteremtése vezérel.
Ma már nem vagyok tagja a Fidesznek, de azokat az értékeket, melyeket akkor felvállaltam, ma is vállalom: keresztény, konzervatív, polgári értékrendben és nemzetben gondolkodó ember voltam és vagyok.
Régóta várt új alkotmány készül. Vannak javaslatai? Mi az, amit mindenképpen bele kell venni az új alkotmányba?
Az Alkotmány a törvények törvénye, mely generációk jogrendjét, biztonságát és demokráciáját szolgálja. A bizottság munkáját, a munka menetét figyelemmel kísérem. Hivatalunk hat témakörben tett javaslatot a készülő új alkotmányhoz. Ezek a következők: a kereszténységre való utalás, mint a magyar államiság fennmaradásának a letéteményese; a Szent Korona, mint a nemzeti egység megtestesítője és az állam jogfolytonosságának a jelképe; az anyanyelv védelme, mint a legfőbb kulturális kapocs minden magyar számára, a világ bármely pontján. A magyar nyelv nemzetünk összetartó kovásza, magyar nemzeti identitásunk kifejezése. Aztán a család szentsége és a gyermekek védelme a nemzet jövője tekintetében; az élethosszig tartó tanulás joga, mely hazánk folyamatos fejlődésének a záloga, végül a sport és az egészség, mely nemzetünk jövőjét befolyásolja és képet ad állampolgáraink életszínvonaláról. Szívesen hivatkozom nem jogi forrásként, hanem államfői üzenetként Szent István Intelmeire, melynek néhány passzusa örökérvényű értékeket fogalmazott meg.
Jövőre Magyarország lesz az EU soros elnöke. Milyen elképzelései, tervei vannak ezzel kapcsolatban?
Az EU-elnökség a legtöbb feladatot a kormányra és annak vezetőire rója. Ennek ellenére az én diplomáciai naptáram is sűrűbb lesz jövőre, mint egy átlagos időszakban. Határozott elképzeléseink vannak, hiszen beírhatjuk nevünket Európa történelemkönyvébe. Tovább kell görgetnünk a fontos európai  ügyeket, csak néhányat említve: a klímaváltozás-, az energiahordozók-, a demográfiai és szociálpolitikai kérdéseket, a munkanélküliség gondját, Horvátország csatlakozási kérelmét. Az elnökséghez kapcsolódóan számos – elsősorban kulturális – programot szervezünk, ilyen például a Liszt-év, amelynek keretében koncertet ajánlottunk fel a Szentatyának a Vatikánban, és hangversenyt adunk az olasz elnöki palotában, illetve Európa számos más városában is. Ezeken az eseményeken és további más programon is tervezem a személyes részvételemet.
Nem minden szomszédos ország fogadta „osztatlan“ lelkesedéssel a kettős állampolgárság lehetőségét. Európában is eltérő gyakorlatok léteznek. Folytatnak tárgyalásokat ez ügyben?
Szomszédaink közül csupán egyetlen ország emelt kifogást e bevett, Európa számos államában alkalmazott gyakorlat ellen. Hivatalba lépésemkor elmondtam azt a célkitűzésemet, hogy beiktatásomat követően fel kívánom keresni valamennyi szomszédos országunk államfőjét. Négy országban már jártam. Elsőként Ausztriában. Ukrajna, Szerbia és Szlovákia még előttem áll. Ahol szükség volt rá, kifejtettem álláspontunkat és megpróbáltam meggyőzni partnereimet. Ez későbbi tárgyalásaim során is így lesz.
Mit vár Magyarország a nyugati magyarságtól?
Természetesen nem várok többet a nyugati magyarságtól, mint bármely kisebbségi sorban élő magyar közösségtől. Figyeljenek nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik megőrzésére. Ők a mi nagyköveteink, keltsék jó hírét Magyarországnak. Látogassanak minél többet haza, örülünk, ha jönnek. Elvárások nélkül is megható volt látni a nyugati magyarság adakozását az ajkai katasztrófa károsultjainak, vagy nemrég az Egyesült Államokban a  magyar származású tudóstársadalom összefogását a hazai tudósok támogatása érdekében.
Itt szeretném kiemelni annak a híd-szerepnek a fontosságát is, amelyet az egyes társadalmakba integrálódott magyar származású polgárok játszhatnak befogadó országuk és az anyaország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Mit üzen a Magyar Köztársasági Elnök Karácsonyra az ausztriai illetve a külföldön élő magyarságnak?
Kívánok Istentől áldott boldog ünnepet minden magyar családnak, és kívánom azt is, hogy minél többen éljenek a kettős állampolgárság lehetőségével, ami az érzelmi kötődésen túl immár jogi értelemben is megerősíti az anyaországhoz való tartozást.
                                                     Ferenczy Klára
A Magyar Örökség díjas Bécsi Napló szerkesztősége köszöni Schmitt Pálnak, a Magyar Köztársaság elnökének a fentebbi személyes interjút.
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.